Kezdetek

Település: Isaszeg
Telek mérete: 1048 m2
A kert elhelyezkedése: templom mellett, belterületen, központi fekvés
Kert részei: díszkert és veteményeskert
Állapot: gazos, pár éve műveletlen.
Feladat: rendbe hozni, virágzó kertté varázsolni.

Egész eddigi életemben arra vártam, hogy majd nekem is lesz egy saját kertem, amelyért én vagyok a felelős, én alakítom ki, én gondozom. Nos erre egészen 2011 decemberéig kellett várnom, ugyanis akkor sikerült megvennünk a családi fészeknek kinézett isaszegi házat. A kert fénykorában - a tulajdonos és a szomszédok elmondása alapján - igen szép volt. Első feladatként ezt az állapotot kell majd elérni - természetesen a saját szempontjaim alapján.

I.

2012 fagymentes januárjának egyik szombatján feleségemmel (a továbbiakban: V) útnak indultunk, hogy szemrevételezzük a szerzeményünket és felmérjük a kert állapotát. Az alábbi néhány kép segítségével megmutatom milyen látvány fogadott minket.

Az elvadult táj rögtön szembeötlött, magas kórók mindenhol, de szerencsére nem áthatolhatatlan. Látszik a régi kert valamikori alapja. A fantáziám azonnal beindult: mit lehetne itt majd csinálni, hová fogom telepíteni kedvenc növényeimet, mit fogok majd kezdeni ezzel a földdarabbal. Néhány termőképes fa, néhány utolsó darabja a múltnak. Egy kis komposzthalom is fellelhető még. Lesz itt még munka bőven!

Az elvadult táj

Három oldalról körbevesz minket a szomszédaink kertje. Itt még a mi telkünk volt a leggazosabb és a leggondozatlanabb. Fű mindenütt, dudva, és muhar. De ez mind lehetőség. Lehetőség egy új kezdetre. Szép kihívás. Az ásó minden esetre biztató jel...

Valahol ott a kert

Teljes valójában

Itt vagyok én meg az ásó. Elkezdődhet a munka.

"A kert ember nélkül..."

Ekkor sikerült az első, az úgynevezett FŐÁGYÁST, vagy ELSŐ SZÁMÚ ÁGYÁST elkészítenem. Felástam, rendezettebbé vált ezáltal a kert. Vártuk a tavaszt, amely lassan ugyan, de eljött. Ebben az évben - 2012-ben - "sajnos" nem tudtam annyit foglalkozni a kerttel, mint amennyit szerettem volna, ugyanis több projekt futott egyszerre: házfelújítás hétvégente, babavárás októberig, aztán baba gondozás, illetve hétközben munka a munkahelyemen. Eléggé leterhelt voltam abban az időszakban (is), így a kert csak másodlagos dolog volt az életemben.

Azért megpróbáltuk, ami tőlünk telt: veteményeztünk, füvet nyírtunk, gazoltunk. Sajnos a nyár nem kedvezett a kertészkedésnek, túl forró volt és száraz, így sajnos a növények locsolás nélkül nehezen tudták átvészelni a kiszámíthatatlannak tűnő időjárást. Fúrt kutunk volt már ekkor is - hála az előző tulajdonosoknak -, de nem használtuk, mert nem volt időnk beüzemelni. Utólag már bánom, hiszen nagyon jó vízhozamú kútról van szó, amelyet kár volt akkor nem kihasználni.

Szóval néhány dolgot azért adott nekünk ez a laza homokos talaj: borsót, paradicsomot, burgonyát, hagymát, és persze sok-sok gyomot. 

Októberben megszületett kisfiunk (a továbbiakban: M.) és ő lett az első számú az életünkben. A tervezéssel azonban nem hagytam fel: majd jövőre ez és ez lesz a kertben, így és így fogom csinálni. De az élet felülírta a dolgot, hiszen 2013-ban folytattuk a házátalakítást, szerettünk volna mielőbb kiköltözni, ehhez azonban nagyon sok munkaórára volt még szükség. Fúrtunk, faragtunk, romboltunk, betonoztunk, csempét raktunk, ment a munka. A kert viszont csak annyi törődést kapott, amennyit feltétlenül muszáj volt ráfordítani: kizárólag fűnyírásról beszélhettünk. A főágyás újra befüvesedett, de a látvány még így sem volt rossz. 

Augusztusban beköltözhettünk végre, az államalapítás nálunk egyben otthonalapítás is volt. Hirtelen sok lett a szabadidőnk, élveztük az új ház és a telek adta lehetőségeket. A kert projektet elhalasztottuk őszre.

II.

Eljött a várva várt ősz, lehetőség egy új kezdetére. Tele tervekkel, álmokkal. Alig bírtam magammal. Néhány nap szabadság csodákat művelt a lelkemmel és természetesen a kertünkkel.

A vegetációs időszakban folyamatosan nyírtam a füvet, így a kert már rendezettebb képet mutatott, de igazából még üres volt, hiányzott valami.

Füves puszta

A terv az volt, hogy létrehozok három különálló ágyást, amelyeket 2 méteres füves út választ el egymástól. Mind a három ágyást kézi erővel alakítottam ki, nem volt nehéz maga az ásás, hiszen elég laza a talaj. Ennek ellenére fárasztó volt a talaj-előkészítés.

Az első számú ágyás felásva

Az első számú ágyás

A következő képen láthatóak már az elkészült ágyások, köztük a füves úttal.

Az első és a második számú ágyások felásva

A harmadik ágyás méretei eltérnek a többi kettőétől (szélessége 2 méterrel kisebb), hiszen itt nem állt rendelkezésre már annyi hely, köszönhető ez a szomszéd kerítése mellé telepített orgonának.

A harmadik ágyás kialakítása közben

A második és a harmadik ágyások felásva

A komposzthalom egyre csak növekszik

A munka végeztével az előző évi kis komposzthalom jelentős mértékben kibővült, köszönhető ez a kiszedett gyomoknak, lehullott faleveleknek és egyéb kerti hulladékoknak.

Hamarosan hátradőlhettem egy kicsikét, hiszen a jövő évi kertészkedés alapjai készen voltak.